CSANÁD ÉS LOKI


Lent messze a Dél-vidéken a Maros torkolatától keletre a Maros és a Tisza által bezárt térség ősi földje a Csanádság, ki Csanád Vezérről kapta nevét. Azért ősi, mert ez eredendően Atilla (Bendegúz fia, Árpád vére folytatása) földje a mendemondák szerint. Regék, ősi énekek skandallumai szerint magát Atillát is itt temették el drága koporsóban, lenyilazva, megölve a szertartás résztvevőit. Az akkori, ősi Maros torkolatában, ami évezredek óta a hordalék miatt vándorolt, mint az egykori magyarok. A torkolat vándorlása következtében Csanád vidék földje kövér és gazdag, valamint végképp meghatározhatatlanná tette Atilla sírjának helyét, illetve bizonyíthatatlanná, hogy a monda hamis vagy igaz. Minden esetre évezredes története van-e területnek, a mai Makó térségének, melynek népe egyedi és sajátos. Sajátos, mert anno régesrégen nem volt se hun, se székely, se magyar. Egyedi, mert tulajdonképpen mindegyik volt egyszerre. Atilla hun vezér szellemét, a történelmi Erdély mezsgyéjének bizonyítékát, a betelepített kunok csipetnyi vérének tanújelét és az évezredes magyarság eredetét magukban hordozzák már-e térség településeinek nevei. Az egykori Csanádság leszármazottai élnek itt Csanádpalotától Magyarcsanádon át Csanádapácáig. Ezek a települések ma is megtalálhatóak és történelmi nevük hordozza eredetük bizonyítékát. Sajátos jellem és sajátos érzelemvilág keveredik ebben a népcsoportban, hiszen a székelykaputól a kopjafán keresztül az István Király alapította vallás egytől-egyik megtalálható nyelvjárásban, hagyományokban és az élet minden stílusjegyét tekintve. A Mátyás Király idején lenyugodni, csihadni kényszerült portyázó vér földjét török hadak dúlták, majd Trianon szabdalta szét háromfelé. Pont itt, az egykori Csanád vármegye területét. A hármasság, mint Ómen tehát önkéntelenül tudatalatti maradt, hiszen a hun-székely-magyar ősi föld egy része Magyarországon, a többi Romániában és Szerbiában maradt. Pont az egykori Csanád megye kellős közepén található a mai déli hármashatár. Eképpen a Csanádok vérei nem nyughatnak, hiszen ami Atilla sírjának, Csanád Vezér végakaratának hagyatéka, a vérszerződés óta a népcsoport egysége nem teljesül!

Atilla halála óta teljesen megváltozott a hun nemzetség harcmodora. Kora és nyoma sem volt már annak a vadságnak, vérszomjas harci kedvnek, amit Bendegúz Atilla által a népére hagyott. Történt ez azért is, mert ahogy, amilyen módon Atilla meghalt az bizalmatlanságot és kétkedő nyomot hagyott az emberekben. Ráadásul az ősi hun hagyományok értelmében Atilla temetésén legyilkoltak pont azok voltak, akik a hadvezért szelleméért, harcmodoráért tisztelték. Új Nap kelt fel tehát napkelet felől és a Maros torkolatának délvidékén új nép vette új szokásokkal kezdetét. Az új nép a történelem folyamán szabályosan eltűnt és beolvadt a Vereckei-Hágón át betelepül magyarok soraiba. A területet a Csanád nemzetség vette birtokába és innen indult szokás szerint portyára, lerabolni a környező vidék javait.

Természetesen a vándorló élet szokásait elhagyva a betelepült és letelepült lakosok magukkal hozták állataikat és a rackákat őrző Pulikat. A Pulit azonban Csanád vezér parancsára a portyákra nem vitték magukkal, otthon hagyták, hogy a szintén ott maradt jószágra vigyázzanak. A Puli tehát aki nem vett részt a hun vezér temetésén és ezáltal életben maradt most végig nézte, amint Csanád nemzetsége fordítva üli meg a lovat és háttal a menetiránynak indul rabolni és fosztogatni, vállukon íjjal, fejükön kalpag. Ő csak a rackákat terelte és hajtotta a kövér föld adta legelőn, de a rackák itt Csanád térségében már keveredtek a délebbről bekerült fekete fejű cigájákkal. A cigája tejelőbb birka fajta, nem juh, mert az a merino, amit a magyarok kevertek a birka vérébe a jobb gyapjú miatt. A cigájákhoz Csanád Vidéken más terelő modor kellett, eképpen a nyugodtabb Puli vérmérséklet az emberekre is átragadt. Történt ez azért is, mert az utolsó nagy portya óta a kalandozások véget értek és a lakosság bevette magát az ősi földre, portyázni már nem vágyott el.

Az utolsó portya, a szabad rablás Észak felé történt, a német ajkú lakosság kifosztása. Hatalmas csapatot verbuváltak a Kárpátok övezte egész területről, eképpen Csanád vidékéről is, hogy minél nagyobb haddal induljanak. Érezték és tudták, hogy ennek az időszaknak, a vándorlás óta fennmaradt vérszokásnak ezzel a csatával vége szakad. De tudta ezt a német ajkú lakosság is furcsa módon, vagy csak érezte, de féltek a magyaroktól, amit imáikba is befoglaltak.
"A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket" skandallum mellett nem máshoz fordultak, mint a Germán zsiványok, rablók és haramiák istenéhez, akit Loki névvel illettek, hogy hátha az megfékezi kirablásukat. A lerabolt vagyonnal Loki szellemét is hazahozták és nem máshová kerül, mint a germán skandallum által Csanád vidékére. Bizonyítja ezt az is, hogy Loki szelleme által a racka után elterjedt cigáját német eredetű merino juhok váltották fel a legelőkön és a vándorló magyarság belterjes állattartásra kényszerült. A Puli azonban ekkor is bizonyítani tudta létjogosultságát a jószág mellett, hiszen a juhot is csak terelni kellett, mint a birkát és ehhez ő rendkívüli módon értett. Értett ahhoz is, ami ősmagyar népszokásként a Török-Dúlás után fennmaradt. Miszerint a vidéket Csendőr járőrők pásztázták portyikkal. A csendőr portya Dél-Vidéki területen pedig Rendőrpuli nélkül elképzelhetetlen volt, hiszen a csendőrök itt Csanád megye térségében határ szolgálatot is elláttak.
Új kor virradt Csanád vidékére a XXI. Században, hiszen a történelem hagyományai mára már egy Puli vérében is tornyosulnak a Holt-Maros mellett Él Rasztari-Duci Csanád, akit a hétköznapokban Lokinak szólítanak ezek mentén kapta nevét!