Kiállítási Puli

Most vizsgáljuk meg azt, hogy a kiállításokon szereplő Pulinak milyen belsővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy fajtájának méltó reprezentánsa legyen. Először egy tévhitet szeretnék eloszlatni. E szerint a kiállítási kutyák mind csak a „küllemkutya” bélyeg viselői ami már alapjait figyelembe véve nem igaz és dől meg. A „munka” jelzőt magukon viselő Pulik standardnak megfelelő küllemi és jellemi fontosságáról már beszéltem. Megfordítva ezt a dolgot beszéljünk most arról, hogy egy kiállításokon részt vevő Pulinál miért fontosak a külsővel együtt annak belső tulajdonságai. A viselkedés sajátosságai és a nevelés specialitásai már kölyökkorban megkezdődnek. Túl az engedelmességen vegyük sorba ezeket a sajátosságokat.

Először a kiállítási babérokra pályázó Pulinak nyugodtnak de elsősorban kiegyensúlyozottnak kell lennie. Nem abban a formában ahogy azt egy dolgozó Pulitól elvárjuk. Kellő nyugodtsággal kell viseltetnie a szőrápolás terén. A Puli sajátos bundájának karbantartásához nem elegendő néhány percig tartó átfésülés mint más fajták esetében. Egy-egy szőrápolási akció bizony órákat vesz igénybe. Ez az időtartam hosszú ahhoz, hogy csak úgy elcsípjük mikor ápolni kívánt Pulink éppen ehhez megfelelő hangulatban van. Erre mindenképpen nevelnünk szükséges. Ellenkező esetben külön emberi segítséget kell igénybe vennünk de a szőrtakaró kellő formába hozása úgy sem lesz tökéletes, hiszen lehetetlen vállalkozás egy örökké hiperaktív Puli szőrápolása. A bundát amúgy is egyszerre kell leápolnunk méghozzá jóval a kiállítás időpontja előtt, hogy homogén képet mutasson. Szerencsére a Pulik többsége hozzászoktatható mindehhez olyannyira, hogy jólnevelt kiállításra hordott Pulit láttam már tincsalakítás közepette egyszerűen elaludni.

A szőrápolás eltűrésének következményeként a Pulinkat időnként fürdetnünk szükséges. A fürdetés szintén hosszú időtartamú, hogy a tincsek elégséges módon átázhassanak. Lássuk be egy víziszonytól szenvedő Puli ezt megfelelő ideig nem képes elviselni. Ez azért is fontos mert magára a fürdetésre éves szinten ritkán kerül sor, illetve kölyök korban a gyakori lubickolás nem ajánlatos. Az alkalmak ritkasága tehát nem szolgálja érdekünket, hogy Pulinkat fürdéshez szoktassuk.

Tovább folytatva a gondolatsort mivel a bundát sűrűn átmosni nem lehet, nem szabad egy-egy kiállítási szezonban folyamatosan tisztán kell tartani Pulinkat. Viselkedés szempontjából ez azt vonja maga után, hogy Pulinknak a fajra jellemző ösztönös dörgölődzési viselkedés mintázatát minimálisra kell csökkentenie. Mert hiába tartjuk tiszta helyen és takarítjuk kennelét ha ez az ösztönös viselkedés tombol Pulinkban. Azon túl, hogy nem rohanhat eszeveszetten a pocsolyába még társas viselkedési formáit is kordában kell tartania. Pláne ha nem egyedül tartjuk…az önfeledt játék során egymás ugrálása, finom harapdálása, szőrhúzgálása hosszú, kitartó, fáradtságos munkánkat döntheti dugába…ha Pulink ilyen.

Szerencsére a megfelelően kiállításra nevelt Pulik mindezt tudják…saját szememmel láttam mikor egy Puli a sár helyett a tiszta aszfaltot választotta a póráz egyik végén, míg a póráz másik végén a gazda mobiltelefonált és sárba lépett.

A kiállítási körben mutatott benyomás sohasem egy-egy kiállításon tanulható meg alaposan. A mozgást, beállítást rendszeresen gyakorolnunk kell és már kölyökkorban el kell kezdeni. Pulinknak élénk vérmérséklete ellenére el kell tűrnie, hogy fejét emelgetjük, fordítgatjuk. El kell viselnie, hogy lábait külön-külön állítgatjuk. Amellett, hogy ebben az időtartamban nem mozdulhat még feszesnek is kell lennie, viselkedése nem engedhet le annyira, hogy farkát lógassa. Ez csakis rendszeres gyakorlással érhető el és tartható fenn. A peckes, feszes tartásnak mozgás közben is maradnia kell, hogy a lehető legtökéletesebb formát mutassa Pulink a bírálat során. Nem húzhat és nem maradhat le. Ezt otthoni gyakorlások sokasága biztosíthatja. És ekkor még magáról a kiállításon történő viselkedésről nem is beszéltünk.

Ahhoz, hogy kiállításokon szerepeljünk meglehetősen sokat kell utaznunk. Elérkeztünk egy lényeges szemponthoz. Mert hiába ápoltuk Pulinkat jól ő ezt hiába viseli kellően ha nincs utazáshoz szokva. Mert az mindent elronthat. Egy hányingertől és stressztől szenvedő Puli hiába ápolt nem mutat megfelelően a ringben. A kocsikázást, utazást Pulinknak el kell viselnie. Ezt először rövid távok megtételével biztosíthatjuk és úgy ha mellette vagyunk, simogatjuk, nyugtatgatjuk. A távolságot és az időt növelve érhetjük el célunkat. Túl ezen az utazás szeretete alkati, jellembéli kérdés is hiszen vannak olyan Pulik akik egyszerűen természetüknél fogva nem bírják ezt. Alkalmazhatók gyógyszeres megoldások de azok általában egyensúlyzavarral vagy idegrendszeri tompultsággal járnak ami viszont a bemutatást lehetetleníti el. A Pulik többsége szerencsére imád utazni olyannyira, hogy ha kocsiajtó nyílik máris az ülésen találjuk függetlenül szándékunktól, hogy vinni akartuk-e.

És elérkeztünk a nevelés és viselkedés fonalának végkifejletéhez, magához a kiállításhoz. Eddig azt vizsgáltuk milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy kiállítási Pulinak és mire kell megtanítanunk…Otthon. Mindez csődöt mondhat ha Pulinkat a kiállítások légköréhez nem szoktatjuk hozzá. A szocializálási törekvéseinkhez képest mikor kutyánkat fajtársak közé visszük egy-egy kiállítás kutyalétszáma messze túlhaladja ezt. Míg lakóhelyünkön az udvarban ismert néhány társon túl szerény számú kutya közé van módunk vinni, addig egy kiállításon a kutyák létszáma elérheti a több ezret is. Ez azért lényeges mert annyi kutyának ugyanannyi hangja, látványa és szaga van Pulink számára. Az először kiállításon járó Pulinak ez sok lehet. Szükséges tehát még mielőtt bárhová is beneveznénk rendszeresen kiállításokat látogatnunk Pulinkkal. Mert nem viselkedhet túl agresszíven hiszen egy állandóan kitörő Pulit megfelelően bemutatni nem lehet. Az összevetésnél más kutyák mellé nem állítható. Ráadásul támadókedve annyira kimerítheti, hogy pont mikorra ő következne fárad el és nem mutatja magát. A félszeg Pulit pedig egyszerűen sokkol egy kiállítás légköre, a kutyák száma. A sok faj- és fajtatárs, a felvezetők feszült viselkedése, a bíró nézése, érintése lelkében összetörheti annyira, hogy nem bemutatható. A két véglet közötti egyensúly megtalálása nem könnyű feladat Pulink számára sem. Dominánsan kell viselkednie ami azt jelenti, hogy legyen magabiztos, legyen jellemének és egyéniségének megfelelő tudatában, de öntudatát ne engedje sem megtörni sem felkorbácsolni. Ekkor válik vérbeli kiállítási Pulivá…mikor eljut arra a jellemszintre ami a kutyák királynőjévé teszi. Champion Pulik némely egyedeinél olyan képességek tapasztalhatók e téren, hogy tapasztalt dívák, szinészdinasztiák leszármazott primadonnái is megirigyelnék.

Befejezésként láthatjuk, hogy egy kiállítási Puli nevelése komoly, összetett feladat mintsem, hogy a küllemkutya bélyegét rá ragaszthatnánk. Kiállításra egyszerűen nevelnünk kell Pulinkat, illetve neki adottságokkal, erre alkalmas jellemmel kell rendelkeznie. Nevelése és jelleme pedig olyan speciális, sajátos igényeket támaszt ami a megszerezhető díjak és címek odaítélését befolyásolja. Legtöbb esetben a végeredmény rangsorolását hajszálak választják és döntik el. Ezek a hajszálnyi különbségek amikről e fejezetben szóltam…hogy Pulink viselkedése, tanultsága milyen szinten van és még mit kell ennek érdekében megtennünk…nekünk és kiállítási Pulinknak.