A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete
TERELÉSI KÉPESSÉGVIZSGA
SZABÁLYZATA (TKV)


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.A terelőkutyák genetikai állományának megőrzése, valamint képességeinek szabályozott vizsgálata céljából a MEOE Terelési Képességvizsgát (TKV) szervez.
2. A TKV nem minősül munkavizsgának, és nem feltétele a tenyésztésbe állításnak.
3. A TKV megrendezésére a TSB és a TBT jogosult, a MEOE helyi szervezeti, fajtaklubjai, vagy szerződött partnerei felkérésére.
4. A TKV eredményéről a TSB nyilvántartást vezet, és a MEOE Elnöksége által meghatározott módon a kutyák származási lapján illetve teljesítménykönyvében feltüntethető.
5. A TKV-n érvényes veszettség elleni oltással lehet részt venni.
6. Tüzelő szukával a TKV-n csak abban az esetben lehet részt venni, ha a tulajdonos a rendezvény szervezőit erről előzetesen értesíti, a kutya elkülönítése érdekében. A kutya ebben az esetben is csak utolsónak indulhat.
7. Pásztorbot használható, de a jószág fenyítése tilos.
8. Kizárás terhe mellett tilos a kutya mindennemű bántalmazása.
9. A TKV-n a kutyák által okozott kárért a kutya felvezetője viseli a felelősséget, az okozott kárt egyeztetés és az érték megállapítása után köteles megtéríteni.
10. A nevezési díj a MEOE által képességvizsgára meghatározott mindenkori díj.
Magyar kutyafajták részére a nevezési díj 50%-a fizetendő, mudik részére díjtalan. Nem MEOE tagok részére a nevezési díj a fenti kétszerese.
11. A TKV-ról 3 pd-ban készült jegyzőkönyv első pd-át a kutya tulajdonosa, a másolatokat a TBT és a TSB kapja.
12. További nevezési feltételek:
- Minden résztvevőnek a kutya származási lap másolatát le kell adnia.
- A nevezési díj befizetését és a veszettségi oltás érvényességét a helyszínen igazolni kell.  

I. Engedelmes munka
a. Szabadonkövetés
A gyakorlatot egyenes vonalban haladva kell végrehajtani 20 m haladás után a kutyát lefektetve, vagy leültetve A kutyának ebben a testhelyzetben kell maradnia 5 másodpercig.
b. Helybenmaradás
A kutyát a kijelölt helyen tetszőleges testhelyzetben hagyva legalább 10-15 méterre el kell távolodni.
c. Behívás:
A bíró jelzésére a kutyát a felvezető magához hívja. A kutyának első szóra a gazdájához kell futnia.

d: Minősítés: Megfelelt, nem felelt meg, nem elbírálható (fegyelmezetlenség miatt).
Amennyiben a kutya kezelhetetlennek mutatkozik, a terelési próbán nem indulhat el.

II. Terelési munka
1. A bíró ismerteti a feladatot és ismerteti bírálati szempontjait, esetleges ajánlásait.
2. „Hagyományos” TKV
2/a. A TKV-n a kutyának nem szükséges konkrét terelési munkát végrehajtania.
A pályán tartózkodó juh csoportot a felvezető először pórázon vezetett kutyával közelíti meg, majd a csoportot néhány méteres távolságban kerülve mozog.
Amennyiben a kutya érdeklődést mutat az állatok iránt, a felvezető a bíró utasítására leveszi a pórázt, és így folytatják a mozgást.
2/b. Minősítés: A bírálat a kutyában fellelhető terelőösztön meglétére vonatkozik.

2/b/1. Amennyiben a kutya határozott hajlandóságot és terelési ösztönt mutat, a TKV-n „Megfelelt” minősítést kap.

2/b/2. Amennyiben a kutya nem eléggé határozott, bizonytalan, de érdeklődő viselkedést tanúsít, „Bizonytalan” minősítést kap, és a következő alkalommal ismételten indulhat.
2/b/3. Amennyiben a kutya teljesen közömbös, vagy félelmet mutat, „Nem felelt meg” minősítést kap, de a következő rendezvényen ismételten indulhat.
3. SPECIÁLIS TKV:
Az a kutya, amelyik az ismerkedési időszakot követően (de 12p.-en belül) kitartó érdeklődést tanúsít a jószág iránt, sikeres vizsgát tett. Néhány kutya tapasztalatlanságból adódó hibákat követhet el, a bírónak azonban minden esetben érzékelnie kell a terelőösztön egyértelmű megnyilvánulását.
4. A terelőbíró minden résztvevő teljesítményét röviden értékelje és indokolja döntéseit szóban, és a bírálati lapon írásban. A rendezvényen a bíró döntése ellen óvásnak helye nincs. Esetlegesen felmerülő kifogással a Bírói Testülethez lehet fordulni.

 

A  MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (MEOE) TERELŐVERSENY SZABÁLYZATA


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A terelőversenyek célja a terelőkutyák munkaképességének megőrzése, fejlesztése, a teljesítmény minősítés és a kutyás sport ezen formájának népszerűsítése.
1/a. A terelőkutyás sport szervezését a Terelőkutyás Sportbizottság (TSB) végzi, a speciális bírói feladatokat a Terelőkutyás Bírói Testület (TBT) látja el.
1/b. A TSB és a TBT szoros szakmai együttműködésben végzi feladatait.
1/c. A MEOE által elismert versenyek lebonyolítására a MEOE helyi szervezetei, szerződött partnerei és klubjai jogosultak, jelen szabályzat rendelkezései alapján. A Terelőkutyás Bírói Testülettől kell kérni a közreműködő bíró delegálását.

2. A versenyek a rendezés módja szerint lehetnek:

a. hagyományos (a kontinentális hagyományok szerinti, “hajtó” rendszerű.)
b. speciális (angol-ausztrál-amerikai stílusú, “gyűjtő” rendszerű.)

ezen kategóriákon belül:

a. nyílt vagy meghívásos nemzeti;
b. nyílt vagy meghívásos nemzetközi;
c. bemutató illetve népszerűsítő verseny, amelynek feltételei, feladatai, körülményei eltérhetnek a szabályzat előírásaitól;

3. Lehetőség van (egyedi kiírás alapján) a kutyák fajtánkénti minősítésére és besorolására, ennek hiányában a teljesítményosztályon belül összesített eredmény adható ki.

4. A rendezők minden verseny lebonyolítása során nagy gonddal vegyék figyelembe a terelendő jószág állapotát, viselkedésének sajátosságait, és kerüljék az indokolatlan és felesleges igénybevételüket, valamint tartsák szem előtt az állatvédelmi szempontokat.

5. A versenyrendezőség elsősegélynyújtó felszerelésről (mentőládáról) köteles gondoskodni.

I/a. Terelési képességvizsga

1. A terelőkutyák genetikai állományának megőrzése, valamint képességeinek szabályozott vizsgálata céljából a MEOE TBT. Terelési Képességvizsgát szervez.

2. A TKV feltétele a terelőversenyen való részvételnek, de nem minősül munkavizsgának, és nem kötelező feltétele a tenyésztésbe állításnak.

3. A TKV rendezési feltételeit és követelményeit a MEOE Terelési Képességvizsga Szabályzat tartalmazza. A TKV-n hat hónapot betöltött kutyával lehet részt venni.

4. A TKV eredményéről a TSB nyilvántartást vezet, és a MEOE Elnöksége által meghatározott módon a kutyák származási lapján illetve teljesítménykönyvében feltüntethető.

5. TKV-bírálati lapon használatos minősítések:

  1. megfelelt
  2. bizonytalan
  3. nem felelt meg

II. A VERSENYEN VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI

1. A versenyeken csak az FCI tagszervezetek által rendezett terelési képességvizsgákon “megfelt” minősítést szerzett terelő-pásztorkutyák, vagy a hivatásos pásztorok kezén lévő terelőkutyák, valamint a külföldi igazolással rendelkező bel-, vagy külföldi tulajdonban lévő terelő-pásztorkutyák indulhatnak. A meghívásos versenyeken való részvétel szabályait és feltételrendszerét a versenykiírásban kell pontosan megadni.

2. A versenyen egy párosnak számít az adott felvezető és kutyája. Egy versenyen vagy versenyfordulóban egy kutya csak egy felvezetővel alkothat párost.

3. A terelőversenyen érvényes veszettség elleni oltással lehet részt venni.

4. Tüzelő szukával a versenyen csak abban az esetben lehet részt venni, ha a tulajdonos a verseny szervezőit erről előzetesen értesíti, a kutya elkülönítése érdekében. A kutya ebben az esetben is csak utolsónak indulhat, és a felvezető kizárás terhe mellett felelős a verseny zavartalanságáért.

5. A versenyzők kötelesek rendezett ruházatban, egészséges, gondozott küllemű kutyával megjelenni. A felvezetőt látható alkoholos, vagy más bódító szer általi befolyásoltsága miatt a bíró a versenyből kizárhatja.

6. Pásztorbot használható, de a jószág fenyítése tilos.

7. Kizárás terhe mellett tilos a kutya mindennemű bántalmazása.

8. A versenyeken a kutyák által okozott kárért a kutya felvezetője viseli a felelősséget, az okozott kárt egyeztetés és az érték megállapítása után köteles megtéríteni.

9. Nevezési határidő: A verseny időpontja előtt 10 munkanappal, írásban, illetve elektronikus úton.
- Helyszíni nevezésre is van lehetőség, ebben az esetben a meghirdetett nevezési díj kétszerese fizetendő. A helyszíni nevezés legkésőbb a verseny meghirdetett kezdete előtt fél óráig történhet meg.
- Nevezési díj MEOE tagok részére a képességvizsgákra megállapított díj.
Magyar kutyafajták részére a nevezési díj 50%-a fizetendő, mudik részére díjtalan.
Nem MEOE tagok részére a nevezési díj a fenti kétszerese, kivétel az “Általános rendelkezések 2/c pontjában megjelölt versenyek

10. További nevezési feltételek:

  1. Minden versenyzőnek, aki először vesz részt terelőversenyen, a kutya származási lapjának másolatát le kell adnia, illetve a nevezéssel együtt be kell küldenie.
  2. A nevezési díj befizetését és a veszettségi oltás érvényességét a helyszínen igazolni kell.

11. A versenyeken 9 hónapos kort betöltött kutyával lehet részt venni.

III.

A HAGYOMÁNYOS
TERELŐVERSENY SZABÁLYAI

A.

A verseny osztályai

1.A terelőversenyek négy osztályban kerülnek megrendezésre:

a.- "kezdő" (Kisbojtár) osztály
b.- "haladó" (Bojtár) osztály
c.- "nyílt" (Öregbojtár) osztály
d.- "HIVATÁSOS" (Számadó) osztály

a. "kezdő" osztályban bármely, a II./1. pontban körülírt kutya indulhat, amíg a felsőbb osztályba lépéshez szükséges jogosultságot meg nem szerezte.

b. "haladó" osztályban az a páros indul, amely az előző versenyeken legalább két kitűnő és egy nagyon jó minősítést szerzett.

c. "nyílt" osztályban az a versenyző indul, aki HALADÓ osztályban öt kitűnő minősítést szerzett, valamint, aki saját elhatározásából ebben az osztályban kíván indulni. Alsóbb osztályba visszalépésre nincs lehetőség.

d. "HIVATÁSOS" osztályban aktívan dolgozó terelő-pásztorkutya és felvezetője indulhat, valamint aki saját elhatározásából így dönt. Visszalépés ebben az esetben sem lehetséges.

2. Amennyiben egy kutya más felvezetővel indul, úgy az osztályba sorolás elölről kezdődik. Egy kutya egy versenysorozaton csak azonos felvezetővel indulhat.

B.
A verseny fázisai és értékelése

Az értékelést a terelés során kapható pontok összege adja. A “KEZDŐ” osztályban engedelmességi munkát kell bemutatni. A versenyző csak az engedelmes gyakorlat „megfelelt” minősítése esetén indulhat a terelési munkán. 

1. Engedelmes munka

a. Szabadonkövetés
A gyakorlatot háromszög alakzatban haladva kell végrehajtani, a háromszög csúcsaiban a kutyát leültetve. A kutyának ebben a testhelyzetben kell maradnia 5 másodpercig.
b. Helybenmaradás
A kutyát a kijelölt helyen hagyva legalább 10-15 méterre el kell távolodni.
c. Behívás:
A bíró jelzésére a kutyát a felvezető magához hívja. A kutyának első szóra a gazdájához kell futnia.

2. Terelési munka

A futam kezdete előtt az összes résztvevő számára biztosítani kell, hogy kutya nélkül bejárja a pályát, minek során a bíró ismerteti a haladási irányt, az akadályok leküzdésének általa megkívánt módját és ismerteti bírálati szempontjait, esetleges ajánlásait.

2/1. KEZDŐ osztály:

A pályán összesen öt akadályt kell leküzdeni, beleértve a karámból ki- és behajtást is. A pontozás akadályonként történik.
Egy-egy akadály 'leküzdéséért' 0-25 pont adható. Az értékelésbe bele kell számolni az előző akadálytól az értékelt akadályig történő mozgást.

A pályán mutatott összbenyomás alapján további 0-25 pont adható.

2/2. HALADÓ osztály:

A pályán összesen hat akadályt kell leküzdeni, beleértve a karámból ki- és behajtást is. A pontozás akadályonként történik.
Egy-egy akadály 'leküzdéséért' 0-25 pont adható. Az értékelésbe bele kell számolni az előző akadálytól az értékelt akadályig történő mozgást.

A pályán mutatott összbenyomás alapján további 0-25 pont adható.

 2/3. NYÍLT és PROFI osztály:

A pályán összesen hét akadályt kell leküzdeni, beleértve a karámból való ki- és behajtást is. A pontozás akadályonként történik. Egy-egy akadály 'leküzdéséért' 0-25 pont adható. Az értékelésbe bele kell számolni az előző akadálytól az értékelt akadályig történő mozgást.
A pályán mutatott összbenyomás alapján további 0-25 pont adható.

2/4. Ha a pályán egy akadály leküzdése 5 perc elteltével is sikertelen, a bíró a versenyzőt a következő akadályhoz küldi, a kihagyott akadályra a páros nem kap pontot. Kizárást von maga után, ha a kihajtás 5 perc után sikertelen.


A terelési munka részletes szabályai.

Kihajtás:
A kihajtás kezdetén a versenyző kinyitja a karám kapuját. Az állatok kihajtása történhet oly módon, hogy a felvezető a kutyát kívülről küldi a karám mögé, illetve beküldi a karámba, vagy pedig a kutyával együtt mozog.

Hibák:
- a vezető hívása, vagy küldése ellenére a kutya nem megy az állatok közé, illetve félelmet mutat,
- a kutya indokolatlanul támadja, tépi az állatokat,
- a felvezető a kutya közreműködése nélkül hajtja ki az állatokat.
Adható pontszám: 0-25

Haladás a pályán:

A felvezetőnek a verseny során a terelt állatok felesleges zaklatása nélkül,
nyugodt, egyenletes tempóban kell haladnia.

Hibák:
- a kutya indokolatlanul támadja, tépi az állatokat,

  1. a szükséges beavatkozás során a kutya háttérben marad a gazda mögött,
  2. a felvezető futva irányítja a nyájat,
  3. a kutya elhagyja a pályát, illetve kikerül a vezető irányítása alól,
  4. a nyáj nem a bíró által meghatározott útvonalon halad egyik akadálytól a következőig.

Akadályok:

1/ Kapu, szűkítő, híd, behajtás

Az akadályokon való áthajtás során kerülni kell az állatok felesleges törését, azaz megfelelő időt kell hagyni számukra a szűk helyen való áthaladáshoz. Amennyiben az állatok egy része nem a kijelölt helyen halad át, ismételten meg lehet kísérelni az áthajtást a rendelkezésre álló időn belül.

Hibák:
- a nyáj, vagy annak egy része nem a kijelölt helyen halad át,

  1. a kutya indokolatlanul támadja, tépi az állatokat,
  2. a szükséges beavatkozás során a kutya háttérben marad a gazda mögött,


2/ Tereptárgyak kerülése

A pályán kijelölt tereptárgyakat a nyájnak a megjelölt oldalról és távolságból kell megkerülnie.

Hibák:
- a nyáj, vagy annak egy része nem a megjelölt irányból illetve távolságban kerüli meg a tereptárgyat,

  1. a kutya indokolatlanul támadja, tépi az állatokat,
  2. a szükséges beavatkozás során a kutya háttérben marad a gazda mögött.

3/ Tilos terület

A pályán kijelölt - vetést, utat jelképező - területre a juhok nem léphetnek. A tilos területet egyértelműen ki kell jelölni.

Hibák:
- a juhok a kijelölt területre lépnek.

  1. a kutya indokolatlanul támadja, tépi az állatokat,
  2. a szükséges beavatkozás során a kutya háttérben marad a gazda mögött.

3. A versenyeken elérhető minősítések:

Minősítés

KEZDŐ

HALADÓ

NYÍLT és hivatásos

Kitűnő

130-150

150-175

180-200

Nagyon jó

110-129

130-149

150-179

80-109

100-129

110-149

Megfelelő

60-79

80-101

90-109

Nem felelt meg

0-59

0-79

0-89

IV.
A verseny egyéb feltételei

A terelőversenyek megrendezéséhez a rendezőknek megfelelő mennyiségű juhot kell biztosítaniuk. Kis létszámú versenyző esetén minimálisan 40 darab, nagyobb létszám esetén a juhok kímélése miatti váltás biztosítása céljából 60-100 db., előzetesen bizonyíthatóan kutya által terelt juh. Kis létszámúnak tekinthető a 10 fő alatti versenyzőlétszám. Kutya által még nem terelt juhokkal a verseny nem rendezhető meg. A pálya, illetve a pályán való haladás irányának kijelölése a terelőbíró feladata. A pályán elhelyezett akadályok (szűkítők, kapuk, karám, stb.) sorrendiségét is a bíró határozza meg A feladatok az adott osztály szintjéhez igazodnak.
A karámból ki- és behajtás között Nyílt és hivatásos osztályban 5 feladatot, HALADÓ osztályban 4 feladatot, KEZDŐ osztályban 3 feladatot kell a párosoknak megoldaniuk. Pontlevonás terhe mellett bármely akadály kihagyható, kivéve a kihajtást. A kihajtás sikertelensége esetén a versenyző a futamból kizárandó.
A pálya kialakítására lehetőleg egyenletes, a jószág testi épségét nem veszélyeztető talajú terület alkalmas. A bíró egyéni döntése alapján a verseny közben a terelés haladási irányát megváltoztathatja, és erről a döntéséről, annak indokáról a versenyzőket tájékoztatja. A pálya területén a verseny ideje alatt csak a versenyző és kutyája, és a bíró valamint az esetleg jelen levő tanuló bíró tartózkodhat.
Indokolt esetben a bíró dönthet úgy, hogy a felvezető mozgáskorlátozottsága illetve testi épségének védelme érdekében segéderőt (pl. még egy személyt) igénybe vehet. Az így közreműködő személy azonban a futam során a jószágok mozgását (a versenyt) nem befolyásolhatja.
Ha a verseny menete úgy kívánja, a terelőbíró bárkit a pályán és a pálya környékén lévő személyek közül nagyobb távolság tartására, vagy a pálya elhagyására szólíthat fel. A versenyző külső segítséget nem kaphat. Verseny közben a pálya közelében más kutyák nem tarthatók, e távolság meghatározása a helyszín ismeretében a bíró feladata.

V.
BÍRÓK

A bíró a verseny megkezdése előtt részletesen tájékoztatja a versenyzőket bírálati szempontjairól.
A bíró a versenyzőt kellő távolságban kövesse és bírálja a teljesítményét, a dolgozó kutya fajtajellegének megfelelően. A bíró különös gonddal ügyeljen arra, hogy a terelt állatok mozgását jelenlétével ne befolyásolja.
A terelőbíró minden versenyző teljesítményét - a terelés befejezése után - röviden értékelje és indokolja döntéseit szóban, és a bírálati lapon írásban. A versenyen a bíró döntése ellen óvásnak helye nincs. Esetlegesen felmerülő kifogással a Bírói Testülethez lehet fordulni, de a verseny végeredményét utólag semmilyen indok nem változtathatja meg.
A versenyről összesítő jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a Bírói Testület helyezze el irattárában, másolatát a TSB-nek adja át.


VI.
KIZÁRÁS OKAI

Az aznapi fordulóból a bíró a versenyzőt kizárhatja:

  1. a rendezőséggel illetve a bíróval szemben tiszteletlen magatartást tanúsít,
  2. a versenyző a kutyával illetve a jószággal szemben durva bánásmódot alkalmaz,
  3. a versenyző láthatóan alkohol vagy egyéb kábító hatású szer hatása alatt áll,
  4. a kutya egyel (egy kiválasztott birkát hajszol),
  5. a kutya kikerül a vezető irányítása alól
  6. a várakozó felvezető vagy kutyája a verseny rendjét oly mértékben zavarja, mely a pályán dolgozó másik versenyző eredményét befolyásolja.

 

VII.
A terelést végző páros feladatai és a bírálat szempontjai


A felvezető a legcélszerűbb, a lehető legkevesebb, de kellő időben, a szükséges mennyiségben, hangsúllyal és eréllyel kiadott utasításokkal (látható- és hangjellel) úgy irányítsa kutyáját, hogy az a nyájat a terelési feladatok sorrendiségének, jellegének, a pálya méreteinek, sajátosságainak megfelelően, de indokolatlan zaklatásoktól mentesen terelje.
A bíró folyamatosan figyelje a felvezető mozgásának, utasításainak cél- és időszerűségét, indokolt vagy felesleges gyakoriságát, a kutya teljesítményét dicsérő vagy bíráló szavainak jellegét.

A fentiek alapján a felvezető minősítését kedvezőtlenül befolyásoló tényezők (magatartásformák, tevékenységek) lehetnek:

  1. a rosszul időzített, elégtelen mennyiségű és erélytelen, a szükségesnél több és az erőltetett hangsúlyú, erélyű, valamint, a határozatlan irányú, tartalmú és a feleslegesen megismételt utasítások.
  2. a kutya gyakori és hangos szidalmazása és a káromkodás,
  3. a terelés közben megszokott testtartástól és rendes ütemű járástól eltérő járási mód (hajlongás, leguggolás, futás stb.),
  4. a jószág bottal történő késztetése, a kutya megérintése, megfogása és felemelése, kivéve a karámba való behelyezéstől, amennyiben a kerítés átugrása balesetveszélyes.

A bíró értékelje a felvezető-kutya együttműködés minden mozzanatát, különös tekintettel a kutyában az utasításokkal kiváltott reakciók pontosságát és gyorsaságát. Ennek szellemében értékelje a kutyának, a feladatok (utasítások) megértésében, megoldásában mutatott készségét, határozottságát, eredményességét, a juhok erőteljes ellenállása esetén keménységét, figyelmének és munkakedvének tartósságát, mozgásának fáradhatatlanságát illetve ezek hiányát.

A feladatok (szűkítők, kapuk, karám stb.) sikerének függvényében kell a kutya terelés közbeni hangadását, a hangadás szükséges vagy indokolatlan mértékét elbírálni, a fajtasajátosságok figyelembevételével. A felvezető a terelt jószág irányításában cselekvőül ne vegyen részt.

VIII.
A SPECIÁLIS TERELŐVERSENY SZABÁLYAI

A speciális terelőverseny a border colliek számára előírt terelővizsga szabályai alapján zajlik.

PÁLYA: Megfelelő méretűnek kell lennie ahhoz, hogy a terelővizsgához szükséges min. 100 m-es kifutást lehetővé tegye. Terelőverseny ennél kisebb méretű pályán is rendezhető de az ilyen versenyen szerzett pontszám a munkavizsgába nem számítható be.

A pálya egyik végén helyezkedik el a felvezető, a másik végén a nyáj. A kutya a felvezető utasítására nagy ívben a jószág mögé fut, miközben a felvezető egyhelyben marad (kifutás-“OUTRUN”).

Ezt követően a kutya megközelíti a nyájat úgy, hogy azt megindítja a felvezető felé (felvétel-“LIFT”), és a jószágot a lehető legegyenesebb úton a felvezetőhöz tereli (behozatal-“FETCH”). Majd a kutya a birkákat először a felvezetőtől távolodva és egy kb.30 m-re található akadályt megkerülve vezeti vissza a nyájat a felvezetőhöz, a lehető legegyenesebb vonalon (Hajtás-“DRIVE”). Utolsó feladatként a felvezető a karámhoz megy kinyitja annak ajtaját és kézbeveszi az ajtó végére erősített kötelet. Ezt követően a birkákat a karámba terelteti kutyájával és becsukja a kaput. (Karám-“PENNING”). A karámok és akadályok (általában panelek, kapuk és más tereptárgyak) szabadon állnak. Amatőr, kezdő és középhaladó osztályokban a felvezető különböző mértékben mozoghat a pályán.

Szabad stlus
Szabad stílusban elsősorban a kisebb terelési gyakorlattal rendelkező párosok indulhatnak.
A gazda a kutyával együtt halad a pályán.

KEZDŐ OSZTÁLY

Jól irányítható kutyák részére.
A felvezető a kutyával együtt haladhat végig a pályán, de csak a kutyát irányíthatja, aktívan a nyáj mozgatásában nem vehet részt.

Behozás kb. 30 m-ről (Fetch)

Hajtás kb. 20 m-re (Drive)


KÖZÉPHALADÓ OSZTÁLY

A gyűjtő munkát már kezdetleges szinten művelő kutyák részére.

Ugyanolyan szabályok mellett, mint a haladó osztályban, de a felvezető elmozdulhat a startkarótól bizonyos feltételekkel. Kifutás, felvétel lásd haladóosztály, behozásnál a felvezető a startkarótól egyenes vonalban előre elmozdulhat. Karám lásd haladó osztály, de a starthelytől a kifutás vonalára merőleges, egyenes irányú mozgás a felvezető számára megengedett.

HALADÓ OSZTÁLY

A gyűjtő munkastílust profi módon művelő kutyák részére.

Ebben az osztályban a felvezető a karámba hajtásig egyhelyben marad, miközben a kutya a kifutást, felvételt, behozatalt és hajtást teljesíti. Ekkor a karámhoz megy, hogy a feladat teljesítésében segítsen kutyájának.

TERELŐVIZSGA BORDER COLLIEK SZÁMÁRA

Az FCI előírásai alapján a Border Collie számára az ICH cím elérésének feltétele a munkavizsga. Ebből eredően a speciális munkavizsga szabályait a border collie fajta számára jelen vizsgarend tartalmazza.

Kifutás: (outrun) MAX.PONTSZ.: 20 pont

A felvezető a startkarónál marad és a kutyát széles ívben akár jobbra, akár balra a birkák mögé küldi (legalább 10 állat), melyek kb. 100 m távolságra vannak. A kutyának kellően nagy ívben kell kifutnia, hogy ne nyugtalanítsa a birkákat és semmi esetre sem keresztezheti a középvonalat. Ez súlyos hibának számit és pontlevonással jár. Kifutáskor a kutyának olyan távolságra kell a birkák mögé érkezni ,hogy azokat meg ne riassza, mert az hibának számít. A kifutásnak lendületesnek és célratörőnek kell lennie ,hiba a lassú, poroszkáló mozgás. A kifutási ív ne legyen feleslegesen nagy, vagy olyan szűk ami megriaszthatja az állatokat. Ideális esetben a feladat végrehajtásához két vezényszó (jel) elegendő: küldés és fektetés.

2. Felvétel (Lift) MAX.PONTSZ.: 10 pont

Ha a kutya a kifutás után a birkák mögött megfelelő távolságba került, állva vagy fekve várja hogy a felvezető megadja a jelet a felvételhez.

A birkák felvételének nyugodtan kell zajlania, első lépésüket a felvezető felé kell megtenniük, ha ez nem így történik az hiba. A túl sok parancs, egy túl gyors vagy lassú, habozó felvétel pontlevonással jár

3. Behozás (Fetch) MAX.PONTSZ.: 20 pont

A kutyának a birkákat a lehető legegyenesebb vonalban, (nyugodt tempóban), a félúton található középső kapun keresztül kell a felvezetőhöz hoznia. Hiba az egyenes vonaltól való minden eltérés és minden elkóborló birka, amelyik a kapun nem halad át. Ha a nyáj 50%-ánál több jószág kóborol el 0 pontos a feladat.

4. Hajtás (Drive) MAX.PONTSZ.: 30 pont

Amikor a kutya a felvezetőhöz ért a birkákkal, lehetőleg szorosan a felvezető körül kell azokat tartania. A kutya a birkákat a felvezetőtől távolodva, egy kb. 30 m-re található akadályt megkerülve vezeti vissza a starthelyhez(felvezetőhöz), a lehető legegyenesebb vonalon.

Kívánatos az egyenes vonalú, céltudatos el- és visszaterelés és a szoros, tiszta forduló. Hiba az egyenes vonaltól való minden eltérés és minden elkóborló birka, amelyik az akadályt nem kerüli meg. Ha a nyáj 50%-ánál több jószág kóborol el 0 pontos a feladat.

5. Karám (Penning) MAX.PONTSZ.: 20 pont

Ha a nyáj a hajtás után a starthelyhez visszaérkezett a felvezető a karámhoz megy és kinyitja az ajtaját és kézbe veszi az ajtó végéhez erősített 2m hosszú kötelet. Ezután kiadja kutyájának a parancsot hogy terelje a birkákat a karámba. Ha ez megtörtént a felvezető becsukja a kaput ,ekkor ér véget a verseny.

Minden birkát a karámba kell terelni. A felvezető nem engedheti el a kapun lévő kötelet de kutyájának segíthet ám nem nyúlhat a birkákhoz sem kézzel, sem bottal, sem a kapuval, mert ez pontlevonással jár. Ha a 12perc lejártáig nincs minden birka a karámban 0 pontos a feladat.

ÖSSZPONTSZÁM : 100

Munkavizsgához elégséges átlagpontszám: 75 (minimum 60 pont, de a három vizsga átlagának 75 pontnak kell lennie)

Szintidő: 12 perc

Egy feladat legfeljebb kétszer ismételhető a max. pontszám feléért kivétel a karámba hajtás (akárhányszor a szintidőn belül)

 

Vezérfonal a magyar pásztorkutyák terelésének Bírálatához

1.: A terelési ösztön bírálata
A bíró szólítsa fel a terelőkutya felvezetőjét a vizsga első, engedelmes részének végrehajtására.
A bíró jelöljön ki egy nyugalmas, a birkanyájtól távol eső területet. Oldja meg, hogy a vizsgát minden zavaró körülménytől mentesen, a jelenlévő egyéb kutyákat a területről eltávolítva végezhesse a felvezető és a vizsgázó kutya.
A felvezető a szabályzat értelmében végeztesse el a kutyával az előírt feladatsort. A bíró figyelje a kutya tevékenységét. Nem kívánunk a magyar pásztorkutyáktól sarkos, katonás feladat-végrehajtást, hiszen ez természetüktől idegen. Ugyanakkor elvárandó, hogy a kutya gazdáját élénken figyelje, utasításait azonnal és készségesen hajtsa végre. Ha akadna olyan feladat, melyet a kutya előzetes gyakoroltatás hiányában nem tökéletesen hajt végre, a bíró ezt a gyakorlatlanságnak tudja be, ne tekintse a további részből kizáró oknak. Itt esetlegesen gondolunk: nem tökéletes ültetés, fektetés, helyben maradási feladat elvégzésére, vagy a nem igazán szabályszerű szabadon követésre. Azonban a behívás csak hibátlan, tétovázás és ellenszegülés nélkül végrehajtott módon elfogadható! Az a kutya, amelyik ezt a feladatot rosszul teljesíti, a vizsga további részéből kizárandó. Ugyanis fontos miden balesetveszély elhárítása, és a fegyelmezhetetlen kutya súlyos károkat okozhat a falkában. A kizárt kutya gazdáját tájékoztatni kell a kizárás okáról, felhívni a figyelmét a hibákra és kiképzési hiányosságokra. Lehetőleg mondjuk el, a hibákat hogyan küszöbölheti ki, mit gyakoroljon, hogy a legközelebbi vizsga eredményes legyen.
A következő szakasz a tényleges, juhokkal, vagy birkákkal végzett munka, a terelési ösztön ellenőrzése.
A felvezető a kutyát először pórázon vezesse a falka közelébe. A bíró figyelje, mennyire élénk a kutya érdeklődése. Amennyiben kellő érdeklődést tanúsít, ugat, csahol, közeledik a falkához, el kell engedni a pórázról. A jó ösztönű kutya azonnal élénk csaholással hajtani kezdi a jószágot, hangsúlyozottan finom csipkedéssel, sebzést semmiképpen nem okozva megindítja a falkát. A már mozgó falkát hajtja, az ideálisan, jó ösztönnel dolgozó magyarfajta terelőkutya meg is keríti azt. Ösztönei, természetes intelligenciája arra sarkallja, hogy egy tömbben tartsa a falkát.
A kutya felvezető által történő biztatása, irányítása kívánatos. A bírónak ugyanakkor alaposan figyelnie kell azt, hogy a (különösen az engedelmes részt kiválóan teljesítő) kutya ösztönei alapján terel, vagy kizárólag a gazda utasításait hajtja végre. Ennek felismeréséhez gyakorlott szem kell. A jól irányított kutya szinte tökéletesnek tűnő terelést végez, de mégis felismerhető, hogy a felvezető folyamatosan küldi, irányítja, önálló kezdeményezése nincs. Félelmet nem mutat, de a jó vérű kutyával ellentétben nem visszafogni, hanem küldeni, irányítani kell. Az ilyen kutya nem őrzi génjeiben a terelőösztönt.
Amennyiben a kutya bátortalan, adjunk időt bőven arra, hogy szaglásszon, szokja a körülményeket, a számára új helyzetet. A felvezető mozdítsa meg a falkát, ez kiválthatja az üldözési, terelési ösztönt.
Amennyiben a kutya hosszabb idő után sem mutat érdeklődést a birkák iránt, alkalmatlan. Sok esetben a birka támadása is kiválthatja a kutyából a terelési ösztönt. A támadást érdemes megvárni ha lehet, mert sok kutya ettől indul meg. Mindezek oka az, hogy a terelési ösztön nem más, mint egy visszafojtott vadászösztön. Ha azt tapasztalja a bíró, hogy a kutya durván támadja, véresre harapja a birkát, azonnal állítsa le a próbát, a kutyát hívassa be, és vetesse azonnal pórázra. Távolíttassa el a pályáról. A kutya természetesen alkalmatlan, a gazdának ne is javasoljunk későbbi újabb kísérletet.
Ugyanígy bíráljuk el azt az esetet, amikor a kutya egyel, vagyis egy jószágot kiválasztva azt üldözi, kergeti, és nem tereli a falka egészét, azt nem próbálja egybetartani.
Ha a kutya a birkáktól fél, esetleg menekül, folyamatosan a felvezető takarásában igyekszik mozogni, szintén alkalmatlan.
Az eredményesnek minősített kutyát hagyjuk egy kis ideig élvezni az önmagában felfedezett képességet, terelgesse a falkát, természetesen a túlzott hajszolást, törést mellőzve. Ez alatt megfigyelheti a bíró a kutya meglévő hibáit, és a látottak alapján javaslatot tehet a gazdának ezek kijavítására. Javasolhatja az általa igen jónak ítélt kutya gazdájának a terelőversenyeken való részvételt, és módszereket ajánlhat a versenyekre történő felkészüléshez.
A sikertelen vizsgázóknak, hacsak nem durvaság vagy egyelés miatt lettek alkalmatlanok, fel kell hívni a figyelmét az újabb próba lehetőségére, hiszen egy fiatal kutya még érik, változik, és sikeresen teljesíthet egy másik alkalommal.

2.: Bírálat a versenyeken
A verseny elején, a kihajtásnál magasan értékelendő a szemlátomást jó terelési kedv, a kihajtás bátor, határozott végrehajtása. Jó pontszámmal díjazandó, ha a kutya bemegy a birkák közé, beugrik a karámba, esetleg a jószágok hátán fut. Figyelembe kell venni a pontozásnál a fegyelmezettséget, a jó irányíthatóságot. A kedvetlen munka, az engedetlenség, a látható gyávaság pontlevonást eredményezzen.
Az akadályokon történő áthajtásoknál a jó terelőkutya fél szemmel mindig gazdáját figyeli, lesi annak utasításait. A falkát igyekszik egybetartani, a jószágot nem hajszolja, nem egyel. Jól reagál az irányba küldésre, utasításra helyben marad a gazda által meghatározott ponton.  A jó vérű, de fegyelmezett, a versenyre jól felkészített kutya szükség esetén azonnal visszafogható, és behívható.
A terelési munka közben a magyar fajták rendszerint élénken csaholnak. A jószág engedetlensége leküzdésére megengedett, sőt nehéz helyzetben kívánatos is a birkák csipkedése, finom harapásokkal történő ösztökélése. A durva harapás, sebzés nem megengedett, ismétlődés esetén a párost kizárjuk a versenyből.
A terelési munkát mindig a páros együttes tevékenységeként értékeljük. Látványos, ha a kutya hajtja a falkát, a gazda egy adott ponton elállja az útjukat, akár a testével, akár a pásztorbottal, így szabva meg a kívánt haladási irányukat. Az ilyen és hasonló együttes munka magasan értékelendő.
A versenyeken a pásztorbot használata a szabályzat szerinti módon engedélyezett, értékelendő, ha a kutya irányítására is alkalmazza a versenyző.
Elvárható a magyar fajtáktól bizonyos szintű önálló feladatmegoldás, természetesen a fegyelmezhetőséget szem előtt tartva.
Mindig a közös munkát értékeljük. Az a páros, amelyben a kutya a gazda mögött kullog, szinte csak egy- egy csaholással vesz részt a közös munkában, alacsony pontszámot érdemel.
A magyar fajták terelési munkájára jellemző az élénkség, a nagy munkakedv, a határozottság. Ítéljük meg negatívan, ha a kutya nem így dolgozik.
Hasonlóképpen negatívan értékelendő a túlzott vehemencia, a fegyelmezhetetlen szilajság, ami a jószág felesleges töréséhez is vezet. Ilyenkor fordul elő a pályaelhagyás is, ami a szabályok szerint bírálandó el.
A magyar fajtákkal versenyzők a magyar pásztorhagyományok egy részének továbbvivői. A magyar pásztor igyekszik méltósággal, kultúráltan viselkedni, hangját ritkán, és csak ha feltétlen szükséges, emeli fel. Mozgására is ugyanez jellemző. Kerüli a szokatlan, furcsa mozdulatokat, az indokolatlan gyorsaságot, futást, hanghatásokat. Öltözéke a hagyományokra alapozott. Kerüli a gondjaira bízott jószág felesleges törődését, társa, a kutya épségére is vigyáz, hiszen megélhetése erre van alapozva. Azt a magyar fajtával versenyzőt, aki viselkedésében, terelőmunkájában és öltözékében is követi Őket, az összbenyomásban megfelelő értékelésben részesítsük.

Skobrák Ferenc terelőbíró