Az ősi káprázat. A MASZKOS FAKÓ

 A legelső gondot magának a színváltozatnak az elnevezése okozta. Népiesen nevezték ordasnak is amely „más kutyafajtáknál a legeredetibb színváltozat” /Kisbán Kázmér/. Ellentmondásos, hogy egyes nézetek pont a Puli ezen színének eredetiségét vonták kétségbe. Idegenvezetésünk bevezető gondolatai között szükséges említést tenni, hogy Zöldág László szerint az ezüst színnel genetikailag azonos lehet a fakó, míg az ordas a farkas szürke színének felel meg, mint vadas szín. Klasszikus állattenyésztési fogalmak értelmezéseképpen a fedőszörökből a melegebb színkomponens hiányzik, így világosabb összbenyomás létrejöttét jelenti a fakó szín /Dr. Horn Péter, Dr. Mihók Sándor/. Az elnevezés helyességét alátámasztva a látogatók figyelmét fel kell hívnom arra, hogy a fakó mint bizonyos színváltozat tündöklésének jelzője teljesen magyar, tökéletes szinoníma idegen nyelvekben rá nem létezik. Így elnevezését inkább büszkeséggel tárom önök elé, mint a Puli színvilágában nézelődők elé mintsem pironkodva mondanám a helyesség tekintetében.

Valódiságát, jogosultságát a hétköznapi használatban nyerte el, tehát nem a célirányos keresés vezetett fennmaradásához, hanem akaratlanul is, a színnel szemben tanúsított egykori ellenszenv, selejtezés ellenére is napjainkig kitörölhetetlenül Pulinkba ivódott. Mivel fényelnyelése és fényvisszaverése kedvezőbb így használat tekintetében „strapabíróbb” a többi színnél. Nem a korzón sétálva láttatott meg és nyert tetszést, hanem a peremkerületből küzdötte magát az elismerés oltáráig. Szerencsésnek mondható megmaradását tekintve az a régi tévhit miszerint a szín világosabb változatából fehér egyedek nyerését remélték némelyek.

Az idegenkeedés egyik oka maga a maszk. A fajtaleírás szerint a Puli egyszínű és ez így van rendjén. De „az csak a foltosságot zárja ki, nem pedig a szőrzetben előforduló más színű szálakat (pl. fekete – elszórt tűzéssel )” /Buzgó Ilona/. A maszk ősi magyarságát a megcsodálók számára mi sem bizonyítja jobban mint Monostori Károly 1909-ben írt sorai amik „lárvás fejű” kutyákról beszélnek. Így kell hát szemlélnünk a maszkos fakó szín látóhatárát, ami délibábokkal tarkított ugyan, de nagyon is valós.

  Eredetének bonyolultságánál csak megjelenési formája összetettebb. A születő maszkos fakó kölyköt szemléltetni egyszerűen nem lehet. Számtalan telefon bizonyítja ami két e szín képviselőjének párosítása után keletkezett. Telefon ami idegenkezűséget feltételezett egészen addíg míg a maszkos fakó kölykök születés után fel nem száradtak. A szín apró, alig észrevehető jegyekkel feketén látja meg a napvilágot, hogy káprázatos pályájára induljon miként megannyiféle fényben nyeri el a végső tündöklését. Kezdetben a szőrtincsek töve kezd fakulni fakó módra, míg felnőtt korra ebből több-kevesebb fekete tűzés marad.

A legbonyolultabb szín, változatai alapvetően mégis kétfélék. Az alap fekete tűzésű tónus mellett a festői táj lehet sárgásvöröses hangulatú, illetve ezüstös szürkés csillogásba öntött. A képzőművészet sem tudná megalkotni tökéletesebben, hiszen a kétféle alaptípus árnyalatainak száma végtelen. Ha a többi szín egy skatulyába valónak nem mondható, akkor a maszkos fakó Pulik mind mind egyedi alkotásai a természetnek. A sárga és a szürke feketével tűzött színskála sem képes mindent rögzíteni ami előfordulhat. A tejfölszínűtől a majdnem fakult feketéig nyeri el utunk állomásának bámulatra méltóságát.

  A tenyésztés során, így a kiállításokon is a sötétebb összhatású látvány egészét részesítik előnyben. Kitenyésztésében gondot jelent az elegáns maszk rögzítése, mivel hosszú szőrű fajta lévén sok esetben a fiatalkori maszk egyszerűen lenő, csak pár fekete szőrtintcs árulkodása marad a pofákon és a fülek végén. Szerencsére néhány lelkes tenyésztő felkarolta és áldozatos munkával ma is aktívan tenyészti ezt a káprázatos ősi színváltozatot.

Ősi tájon való barangolásunk után vessünk még néhány pillantást a kilátás változatosságára, a természet alkotta fakó színvilág összetettségére. Láthatjuk, hogy a vitatott elnevezés ízig-vérig magyarságát megszerezve, létjogosultságát a Puli színeinek hétköznapi életből akaratlanul is bebizonyítva, eredetiségét ősi genetikai hátterével megerősítve, megannyi ellene folyó munka ellenére, széles skáláját megtartva ez a színkáprázat itt él közöttünk a Puli világát gazdagítva azáltal, hogy összetettségében gyönyörködhetünk.