Tartalomhoz a Forma

A sportkutyák tenyésztése merőben más tehát mint a munkakutyák tenyésztése de a kiindulási alap ugyanaz. Túl azon a tényen, hogy a belső tulajdonságok öröklődése lényegesen felülmúlja, meghaladja a külső megjelenését, mégis szükséges a célnak megfelelő kiválogatást alkalmazni a tenyésztés során. Célnak, alapvető jövőképnek kell lennie a kiegyensúlyozott, magabiztos, nyitott vézen szelekciójának a Puli természetének ideálissá tételében. A munka Pulinak tiszta agyúnak kell maradnia minden körülmények között. Valljuk be ez hatalmas munkát, sokszor zsákutcák fáradtságát rója az erre vállalkozókra. A használati kutya tenyésztőnek határozott, ellentmondást és megalkuvást nem tűrő, konkrét tenyésztési szelekciós programmal kell rendelkeznie mindenek előtt. Munkája során soha nem lépheti át az ésszerűség határát és a szimpátia oltárán kell feláldoznia minden nem megfelelőséget. Tudnia kell tenyésztési szigorúságának határait, illetve szelekciós szisztémával kell rendelkeznie mint tenyésztési tervvel. Tudnia kell milyen tulajdonságokat akar rögzíteni, erősíteni és miket kíván hosszú távon változtatni, javítani. Tudom mindez egybe cseng a sporttenyésztés kívánalmaival…csak ne feledkezzünk meg arról, hogy a belső adottságok valóban jobban öröklődnek de jobban befolyásolhatók is a környezet által…pláne a szelekciós munka lényegesen nehezebb. Egyetlen ballépés és tévedés hosszú időre megbosszulja magát, ráadásul rögtön nem is észrevehető.

A munka nehézségét több tényező is nehezíti. Egyrészt bebizonyosodni látszik, hogy sajnos a belső értékek pozitív mivolta nem áll mindig összhangban a küllemi adottságok gyönyörűségével…sőt sok esetben mikor a tenyésztő rátalál ideáljára derül ki, hogy szépségvárományos nem lehet, mert mondjuk épp a méret alsó határa vagy fejarányai túltolódnak a kívánatoson.

A másik problémát pont a Puli ékessége, a szőre okozza. A birkák mellett dolgozó Pulitól nem várható el a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem, hogy földig érő köntöse legyen. Tincsei közt szalma, törek éktelenkedik az istállóban és bogáncs, toklász a legelőn. Ősszel és tavasszal, kihajtáskor és beistállózáskor a nyáj mellett nélkülözhetetlen viszont a hasított juhkörmök által feldagasztott sártól fürtjei szennyeződnek, nemezesednek. Ez a folyamat a kiképző pályákon még csak-csak elkerülhető de ott más problémák adódhatnak.

Egy apportozó és egy őrző-védő Pulinak szintén dolgoznia kell, ha minden kötél szakad is. Az apportfa erősíti a kutya álkapcsát éppúgy, mint a csibészkar de gondot is okozhat. Ha az akadály ugrásakor az apportfa beakad, ha a fogáskor a csibészkar feszítésre nem enged bizony akkor előfordul, hogy letörik egy fogdarab.

Agility sportban probléma, hogy a méret szerinti akadály magasság teljesítése közben pont a Puli nagy szőre veri le a rudat, és emiatt jár pontlevonás.

Mindezek hétköznapi gondok de ezek a szépség diadalában visszavetik az esélyeket. Következményként minden munkaágazatban megnyírják a Pulit. A nyírás és a felsorolt okok miatt használati Puli tenyésztők keveset törődnek a küllemmel, sokkal inkább a fajta egészségével, kisugárzásával.

Következtetésként mégis azt kell levonnunk, hogy a két irányzat soha nem szakadhat el egymástól, és nem lehet elválasztani őket. Nemcsak a már idézett tartalomhoz a forma elv megtartása miatt, hanem más fajták példáján okulva a későbbi, jövőbeli nehézségek elkerülésére tekintettel. A Puli tenyésztésének célja soha nem lehet két változat kialakítása, egy küllemi pompájában gyönyörű és egy belső értékeiben páratlan változat kitenyésztése. Sokkal inkább egy tökéletes, külsejében és belsejében egyaránt egyedülálló Puli nemesítése…