Tenyésztők fajtájukról

 

 

A puli használati értékei V.

Az előző részben áttekintettük a Puli viselkedésének, etológiai sajátosságainak lényeges kérdéseit, sarokpontjait. Ezzel tisztába tettük a fajta használhatóságának elméleti oldalát. Az elméleti részekben megvilágított kérdésekkel a sorozat első témakörének végéhez érkeztünk. Mostantól a második témakör, azaz a gyakorlati megvalósulás következik. Miután megtanultunk építkezni jöhet maga az építési munka, annak is az első része az alapozás.
Ez az engedelmességet jelenti, melyre a használati értékek fellegvárának bármelyik típusát felépíthetjük…

 

Engedelmesség és fegyelem

Az előző részekre alapozva lépjünk most tovább a következő fokozathoz. Ha megvizsgáltuk Pulink belső adottságait, illetve megtettünk mindent a kiképzés elkezdéséhez akkor döbbenhetünk rá, hogy merre is induljunk. Lehet, hogy kutyánk rendkívüli agility képességekkel rendelkezik, vagy „csibészelős” mivoltáról győz meg bennünket, esetleg hatalmas affinitást mutat a tereléshez, de elképzelhető, hogy igazi showkutya típus, akivel kiállításokra, fajtabemutatókra járhatunk. Lehet a kitűzött út bármelyik, választhatunk akármit Pulinkkal való foglalatosságul, az alapok az engedelmességnél kezdődnek, illetve nélküle nem boldogulhatunk, nem lehetünk eredményesek. Az engedelmesség és a fegyelem viszont eltérő állapotok, melyeket a kiképzés során alakítunk ki. Az engedelmes Puli a gazda parancsait feltétel nélkül végrehajtja. A fegyelmezettség során a Puli az élet valamennyi helyzetében a kiképzéssel kialakított és rögzített normák szerint viselkedik. A fegyelmezett Puli, mint viselkedés együttes tehát tekinthető az engedelmes kiképzés végállapotának, mert viselkedése már átrendeződött, irányítás nélkül is a rögzített mozgáskombinációk szerint él. Az engedelmes Pulit egy vezényszó irányítja, a fegyelmezett Puli már meg sem kezdi a vezényszóval ellentétes viselkedést. Tehát a fegyelmezettség az engedelmességi út etológiai célja. Erre irányulnak a gyakorlatok, hogy először a jelre történő végrehajtás rögzüljön. A fegyelmezettségi szint elérésekor már jel sem kell. A jelenlegi írás célja ennek bizonyításán túl az engedelmesség követelményeit, illetve a Puli engedelmességre tanításának sajátosságait megismertetni az olvasóval.

Az engedelmesség követelményrendszere gyakorlati példákon alapul, mely példák ismertetése előtt fontos megtudnunk mit szükséges elvárnunk kutyánktól, annak miket kell teljesíteni. A külső szemlélődő számára oly egyszerűnek tűnő feladatok teljesítése meglehetősen nagy terhet ró társunkra, az elsajátítás kitartást és következetességet kíván a gazdától, gyakorlást és a „fej” folyamatos használatát, azaz állandó tanulást a kutyától.

Alapvető követelmény, hogy a képzés során a Puli megfelelő kapcsolatban /nexusban/ legyen az emberrel aki vele foglalkozik, mert e nélkül nincs kiképzés. Az első követelmény tehát, hogy figyeljen a Puli felvezetőjére, lesse annak minden mozdulatát és szavát. A fegyelmező gyakorlatok kisegítő szerepet töltenek be a Puli vezetésében. Az egy-egy elemből álló gyakorlatsor célja az, hogy a Puli teljes viselkedés garnitúráját irányítani tudjuk. Az engedelmességi kiképzés tehát nem más, mint keretet szabni a Puli természetes mozdulatsorainak alárendelve a gazda akaratának. A Puli legnagyobb késztető forrása tehát a gazda. A gazda fogalma nem tulajdonjogi kérdés, sokkal inkább a hierarchikus rendben vitathatatlanul felette álló társat jelenti. Mivel érzelmi kapcsolat nélkül nincs kiképzés, fontos ennek tisztázása.

Az intenzív fegyelmezés nagy igénybevétel, komolyan terheli a Puli idegrendszerét. Tehát ne kezdjünk hozzá túl korán. Legyen a Pulinak jó gyermekkora és csak akkor lépjünk közbe ha úgy érezzük céljainknak megfelelően más útra kell terelnünk. Legfontosabb az engedelmességi hajlam fejlesztése. Ennek alapja a jó érzelmi kapcsolat, a szociális függés és a kizárólagos tekintély. Pulink tanuljon meg tehát tanulni.

Az engedelmes kiképzés gyakorlatainak végrehajtása előírt mozdulatok szerint zajlik. Ennek nem katonai jelentősége van, hanem az, hogy a Puli is a vezetésben igényli a jól elhatárolt, szándékot egyértelműen kifejező mozdulatokat. A Puli számára viszont a jelzésértékű mozdulatok mindig azonosak legyenek. A változó, következetlen mozgás amúgy is a fegyelem ellensége. Gesztusaink tehát soha ne legyenek homályosak a Puli számára, mert elbizonytalanítjuk és viselkedése éppen olyan elmosódott lesz. A feszesség pedig a gazdának is használ. Jelek szempontjából a szavaknak tartalmukat tekintve semmi jelentősége nincs a Puli számára. A vezényszó legyen rövid, hangszerkezetében is parancs jellegű. Valahol a klasszikus kiképzőiskolák tanításai és a magyar Pulira specializálódott szokások itt térnek el igazán. Gyakran tapasztalható, hogy egy-egy olyan Puli akivel valamennyit is foglalkoztak az udvarban a gazda szinte minden szavát érti. Kívülről szemlélve mindezt azt hihetjük, hogy vezényszó nélkül is engedelmeskedik, de nincs másról szó, mint egy-egy dörgő, megrögzött, gyakran ismételt szavunkat tekinti önként is vezényszónak. A magyar hagyományokhoz híven mikor feltesszük a kérdést, hogy a Puli kiképzése, tanítása miben tér el a többi fajtától az egyik választ a vezényszavakban, az utasítások jellegében kapjuk. A hagyományos „nyugati” kiképzési kultúrák betöréséig a Puli engedelmessége tehát nem volt más, mint zajló életünk vezényszavainak megértése…és történik ez így sok esetben napjainkban is.

Az első rövid gyakorlatok csupán abból állnak, hogy a Puli megfelelően menjen pórázon lábunk mellett. Ezt a részt szinte még kölyök korban érdemes elkezdeni, hiszen egy kiskutya makacssága könnyebben formálható, mint egy serdülő sihederé. Pulink helye, állandó helye bal lábunknál található legyen az futás, gyors vagy lassú lépés, fordulás. A cél a pórázon vezetés során az, hogy a Puli feje lábszárunk előtt, teste pedig az mögött legyen bármely gyakorlati elemnél /kivétel természetesen a helyben maradás és az előreküldés/. Kutyánknak nem szabad sem húznia, sem lemaradnia. Az elsajátítás és végrehajtás akkor jó ha képzett kutyánk póráza állandóan laza, sohasem feszes.

Ha Pulink már megfelelően megy láb mellett és közben még ránk is figyel kezdhetünk neki a klasszikus fegyelmező gyakorlatoknak. Szükséges, hogy kutyánk szabályosan tudjon ülni, állni, fordulni /jobbra, balra, hátra/, megfelelően helyben maradjon, parancsra behívható, magunkhoz rendelhető legyen. Magasabb képzettségi szintnél már előre kell küldenünk, illetve azt kell teljesítenie amit a Puli nagyon szeret, az akadályugrást. Tekintsünk el a fegyelmező elemek betanításának részleteitől, hiszen a módszereket minden szakkönyv részletesen tartalmazza. Itt csak arra szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét, hogy kétféle változat létezik. Az egyik a „németes”, par force módszer, ami kemény, tiltásokon alapul és némi erőszak alkalmazását sem zárja ki a mozgásminták tanításából. A másik válfaj a „szeretet kutyaiskolája” ami szinte kizárólag pozitív megerősítéssel dolgozik /jutalom falat, játék, dicséret/.

Ezen módszerek megválasztásához szükséges az előző írás végig gondolása, a Puli etológiai sajátosságainak ismerete.

Gondoljuk végig….ha egy félénkebb, kevésbé motiválható kutyánál erőszakot alkalmazunk…vagy egy aktívabb, rámenősebb Puli viselkedését nem fogjuk vissza…az eredmény mindkét esetben ugyanaz, ha kutyánknál nem a megfelelő módszert alkalmazzuk elrontjuk az egészet. A második eltérés a ma elterjedt munkakutyák és a Puli használhatósága között itt található.

Önérzetes, néha bizony makacs mivolta kitartó, következetes gazdát igényel, de ha egyszer megnyílik nekünk akkor határ maga a csillagos ég. A gyakorlatok végrehajtása során kezünkben van a kényszerítés lehetősége. Először a Puli azt tanulja meg, hogy a parancsokat nem lehet elsumákolni, mert jön a fizikai ráhatás. Érdemes tehát megelőznie például azt, hogy „Feküdj!” vezényszónál lenyomjuk a földre. Később már természetes lesz számára, hogy a gazda akarata akkor is szent, ha azt nem követi fizikai ráhatás. A másik módszer a rögzítést, összekapcsolást pozitív élményekkel teszi és a Puli gazda- és szeretetéhségére építkezik. Mondhatná az olvasó, hogy sokan nem születnek viselkedés vizsgáló professzornak, hogyan dönthetné el egy hozzá nem értő ember mi ilyen esetben a helyes? Nem is kell eldöntenie. Az első lépések című fejezetben utaltakat kell csupán megfontolni, azaz keresni kell egy jó kiképzőt.

Nem célunk nekünk sem letenni a voksot egyik, vagy másik lehetőség mellett/ellen. Ezt mindenkinek a maga ízlése, temperamentuma határozza meg. Vannak a durvább megoldásnak és a finomabb, érzékenyebb változatnak is előnyei, hátrányai sőt, van aki a kettőt ötvözni szereti. A lényeg a következetesség és a határozottság. A Puli nagyon összetett jellem. Megvan benne a bulldog rámenőssége, a kaukázusi dominanciája, a német juhász munkabírása, az újfundlandi simogatást igénylő szeretetéhsége, az amstaffok makacssága egyaránt. Néha igen kemény bánásmódot igényel, de van mikor a babusgatást igényli. Mégis általánosságként elmondható, hogy a tanulás során produkált dacot csírájában kell elfojtani, addig kell ismételni minden elemet amíg „tökéletes” nem lesz. Amikor ez bekövetkezik ne fukarkodjunk a dicsérettel, jutalommal, mert a Pulinál ez a fő megerősítési, bevésési módszer. Nem egyszerű egyéniség, nem egyszerű kiképzés…mégis képes gazdájáért tűzbe menni, lesi minden mozdulatát. Gyorsasága, fordulékonysága, pörgőssége, értelmessége munkára termett és ezt nem lehet nem kiaknázni, hasznosítani. A fegyelem viszont nem jelent elgépiesedést, önállótlanságot. A Puli nem dróton rángatott báb. Nem lehet tehát egyetlen engedelmességi gyakorlat sem túlhajtott, mert a Puli kezdeményező készsége elfolyik, később nem tud önállóan végrehajtani, hanem parancsot vár. A harmadik lényeges különbség a Puli tanításában itt keresendő. Évezredek alatt szokta meg az önállóságot, így akaratunk túlzott ráerőltetésével hibát követünk el. A szaknyelven drilles Puli parancsot várva terheli idegrendszerét, ezért gyorsabban kifárad és többet téved. Ezért a gyakorlatok intenzitása és ideje mindig alkalmazkodjon a Puli vérmérsékletéhez.

Miután a rengeteg gyakorlás és helyes tanítás jutalmául Pulink tökéjre fejlesztette a gyakorlatok végrehajtását, jöhet a következő lépcsőfok. Nagyszerűen tud társunk ülni, állni, jobbra át, balra át, hátra arc fordulni, helyben maradni….pórázon. Mivel a hétköznapi életben leggyakrabban a tanult feladatok végrehajtása póráz nélküli szituációkban szükséges, ezért ezt is meg kell követelnünk. Ekkor következik tehát az engedelmességben magunk vizsgáztatása…levesszük a pórázt és minden kiderül. Kiderül, hogy jól csináltuk-e, Pulink jól tanult-e. Legtöbb esetben maga a szabadság nagyszerű érzése rontja el a dolgot, mikor Pulink a póráz levételét a megkövetelés megszűnéseként éli meg.

Ez is ősidők óta ivódott vérmérsékletébe, hiszen gondoljunk csak a pásztor mellett feszülten összpontosító, a „kitörést” alig váró Pulira…Terelési szabadságát a végsőkig feszítve tartja kordában, amíg egyszer csak megindulhat.

Az engedetlenségi reakció elkerülésére először jobb ha „szinte véletlenül” vesszük hát le a pórázt, menet közben, magától érthetődően, észrevétlen. A legtöbb felvezető személy ilyenkor még avval is tetézi a dolgot, hogy idegesebb lesz, megváltozik a viselkedése az új helyzetben…Ezt a Puli rögtön megérzi. Ha a gyakorlatokat valóban jól elsajátította és mi helyesen oktattuk akkor póráz nélkül is ugyanazok menni fognak.

Az engedelmességi követelmény még a Puli helyes viselkedése, fegyelmezhetősége embercsoport közötti közlekedéskor. Ennek mércéje a szocializáció, vagyis szoktassuk társunkat emberekhez, állatokhoz. Pulinál ez különösen fontos, hiszen egy borzasztóan emberközpontú lényről van szó, évezredek alatt élt-halt gazdájáért. Nem várhatunk el irányíthatóságot, kezelhetőséget, fegyelmezhetőséget ragaszkodás, gazdához fűződő erős kötődés nélkül. Ezek birtokában viszont mindent, bármit elérhetünk Pulinkkal.

Az etológiáról szóló előző részben leírtak egyik lemérési formája a zajállóság. Erre olykor ostort, néha légpisztolyt, riasztó pisztolyt használnak. Így teljesedik ki a Puli kölyök hozzászoktatása a civilizált társadalom által keltett hanghatásokhoz. Ezt a folyamatot már korai „kutyagyerek korban” el kell kezdeni. Taps, hangos beszéd, leeső tárgyak, fütty és még sok inger lehetőség áll rendelkezésre, hogy társunk megszokja életünk hanghatásait…egy ingerszegény környezetben felnövő dél-amerikai indián is infarktust kap New York zajaitól nappali csúcsidőben…mivel nem szokott hozzá! Ha azonban fokozatosan hozzászoktattuk kutyánkat ehhez és mégsem viseli stabilan, kiegyensúlyozottan a hirtelen fellépő, ám már sokadszorra ismétlődő hanghatásokat akkor bizony jellemproblémával állunk szemben…de ettől Pulink számunkra nem értéktelenebb, csak nem bírja a hirtelen zajokat. Viszont engedelmességből hivatalos vizsgát nem tud tenni. Itt szükséges megemlíteni azt az általános tapasztalatot, hogy a Pulinál fokozottabban oda kell figyelnünk erre a dologra. Eddig tisztázatlan okok miatt ugyanis sokkal érzékenyebb a hanghatásokra, azokra hevesebben reagál, mint más használati fajták.

Az „alapfokú” engedelmességi vizsga követelményei, az egyes vizsgaszabályzatok formailag és sorrendiségben eltérnek, tartalmilag azonban megegyeznek, ugyanazon elemeket tartalmazzák. Ezek az vizsgaelemek több részből állnak. Az első rész gyakorlópályán végzett elemekből áll, először pórázon vezetéssel. Az elemek menetgyakorlatokat tartalmaznak, fordulatokat álló helyzetben és menet közben, illetve lépésváltást mind lassúbb, mind gyorsabb ütemre. Teljesíteni kell helyben maradást álló, majd fekvő helyzetben a Pulinak csakúgy, mint a behívást ebből testhelyzetből. Ezután ugyanezeket a gyakorlatokat póráz nélkül kell teljesíteni. Fontos vizsgarész a gyakorlópályán a menetgyakorlat embercsoport között, illetve a lövésállóság vizsgálata 6 mm-es riasztópisztollyal. A vizsga második része gyakorlópályán kívül, közúti forgalomban zajlik. A közterületen való engedelmesség lényeges része a Puli irányíthatósága, fegyelmezhetősége idegen járókelők, járművek zavaró jelenlétében. A pontozási rendszer és az értékelés szervezetenként eltérő, de összességében elmondhatjuk, hogy komplexen az egész feladatsort, illetve az egyes feladatcsoportokon belül lévő részfeladatokat a megfelelőnél jobb szinten szükséges teljesíteni. A hangsúly mindig a fegyelmezhetőségre és a kutya reakcióinak vizsgálatára helyeződik. Ez főleg a vizsga gyakorlópályán kívüli részén lényeges.

Végül vizsgáljuk meg, hogy miért is fontos ez az egész. Felmerül a kérdés az olvasóban, hogy mindez nem lényeges, hiszen ő nem akar dolgozni Pulijával, illetve nem munkakutyaként foglalkozik vele…de mégis fontos az általam leírtak elsajátítása…nézzük meg miért!

Terelő Puli esetében lényeges, hogy irányítható legyen, illetve bármikor vissza tudjuk hívni. Ez azért fontos, mert nem lehet a terelés célja a juhok túlhajszolása, vagy adódhat olyan eset, mikor a terelő kutyának irányt kell változtatni, ellenkező oldalról kell a nyájra küldeni. Kijelenthetjük, hogy csak engedelmes Puli lehet jó terelő, az önfejű sohasem. Vannak olyan szituációk, mikor a terelő kutyának pusztán az ottléte szükséges, azaz nem kell a nyájat hajtania, nem kell a nyájra rohannia csak ottlétével akadályozza meg fekve, ülve a jószágok rossz irányba haladását…Kísérteties a hasonlóság az engedelmességi gyakorlatok helyben maradás, behívás, előre küldés feladataival.

Terelési versenyeken, ösztönpróbákon követelmény bizonyos fokú engedelmesség és ezt teljesíteni kell a pályára lépéshez.

Agility versenyeken döntő és pontozásnál kizáró ok ha az adott akadályt nem a megfelelő irányból közelíti meg, illetve teljesíti a versenyző. A versenyben az idő is számít, azaz lehetetlen minden akadályhoz a kutyával együtt közvetlen közel érkezni és menni. A sport oktatásánál nagy hangsúlyt fektetnek az adott akadályok jobbról, illetve balról történő megközelítésének tanítására. A feladatsorba beiktatott elem az asztalon történő engedelmességi gyakorlat, azaz ülés vagy fekvés parancsra.

Például a palánk akadály teljesítésének végén szinte szükséges a „fekszik” parancs kiadása egyes esetekben, hogy a palánk lejtőjének végét is érintse a kutya lábával és ne ugorja át az eltérő színűre festett sávot, ne történjen ez miatt pontlevonás…Kísérteties az azonosság az engedelmesség előre küldés, behívás, ültetés, fektetés fegyelmező elemeivel.

Kiállításokon néhány esetben tapasztalható a ringdresszúra hiánya. Ez azt jelenti, hogy az adott Puli rosszul bemutatható, megfelelően nem felvezethető, mozgásban nem elbírálható.

Ilyenkor vagy túlságosan húz, vagy nekünk kell őt húznunk a pórázzal félszegsége, makacssága miatt. Pulinkat álló helyzetben, standard beállítással veszi szemügyre a bíró és veti össze a többiekkel. A bírálat során idegen ember, a bíró érinti, megtapogatja, fogait megnézi…Ugye szembetűnik a hasonlóság az engedelmességi gyakorlatok pórázon történő vezetésével, illetve az „áll” parancs megfelelő teljesítésével! Azonosság van a szocializáció, és a viselkedés közterületen, embercsoport között követelményekkel is.

Azok a Puli tartók, Puli kedvelők akik csak természetéért, hangos jelzőképességéért házőrzőnek, házi kedvencnek tartják a Pulit képzeljék azt el amikor vendég érkezik a házhoz. Vendéget nem azért hív senki, hogy saját kutyájával megharaptassa, annak nadrágját, szoknyáját átszabja. A vendégek az esetek egy részében ünnepi alkalomból ünnepi ruhában érkeznek, hogy evvel is bennünket megtiszteljenek. Nekik nincs szükségük az ünnepi, tiszta öltözéken új mintázatra, pláne sáros kutyaláb nyomokra.

Mindez kétféleképpen kerülhető el. Az egyik, hogy minden ilyen eseménykor Pulinkat elzárjuk. Ekkor viszont őket bemutatni nem tudjuk, velük nem büszkélkedhetünk, illetve gondoljunk abba bele, hogy ők is családtagjaink, életünk részei…és mi sem örültünk volna, ha szüleinkhez vendég érkezésekor bennünket a hátsó szobába zárnak. A másik megoldás az engedelmesség…helyben maradás, behívás, ültetés, fektetés ugyanezen gyakorlatok csak otthon.

Befejezésként elmondhatjuk, hogy az engedelmesség létszükséglet.

A fegyelmező gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a Pulit irányítsuk munka közben, de a hétköznapi életben is. Nem ránt le bennünket a lépcsőn, mert megtanult pórázon menni, nem szalad el még akkor sem ha szívesen tenné, ha visszahívjuk, így nem üti el az autó, vár az üzlet előtt, mert megtanult helyben maradni. Az engedelmesség tehát szükséges ha Pulinkkal dolgozni szeretnénk, kell a mindennapi háztartásban, a legelőn a juhok mellett és a sportban is az agility pályán, sőt kiállításokon, szépségversenyeken is, hogy barátunkat a hozzá méltó formában és módon tudjuk bemutatni a bírónak, a közönségnek. Engedelmesség nélkül tehát nincs kiállítás, nincs sport, nincs munka…és nincs hétköznapi élet sem. Próbáljuk ki Pulinkat e téren és megláthatjuk mennyire okos, mennyire ügyes és értelmes, tanulásra termett….

 

Az alap megépítése után, azaz az engedelmességen túl a következő részben a ma leggyakoribb szakirányt tesszük mikroszkóp alá…a kiállítási és a házőrző Puli sajátosságait világítjuk meg meglehetősen érdekes, sajátos fénnyel…

 

Tari József, Cseppentő Lajos,
Kovács Tibor, Farkas Ildikó,
Dovalovszki Zoltán…és még sokan mások